Inforádió telefoninterjú Fuchs G. Tamással

2010

 

Vezetek egy reklám ügynökséget, és sok évvel ezelőtt csináltunk egy kampányt egy vezető gyógyszergyárnak a termékével kapcsolatban, és nagyon elfáradtam benne; amikor ezeket a képeket retusálni, illetve feldolgozni kellett. Akkor valahogyan – pihenés gyanánt – megszülettek olyan jellegű képek, amelyek a békére és a nyugalomra mutattak, kompenzálandó - ugye - a mindennapi valóságot, ami nem mindig eléggé üdítő. Nagyon sok kép születik a világban manapság, ami agresszióval, kellemetlenségekkel, rossz érzésekkel kapcsolatosak. Ezeket persze meg lehet jeleníteni, de nekem az volt a célom, hogy a harmóniát próbáljam megjeleníteni, ez időnként sokkal nehezebb, mint ezeket a durva dolgokat. Ugye a szépségnek a megjelenítése sok esetben a giccs felé képes elhajlani, és nagyon borzalmas dolgok tudnak ebből kisülni. Ha igazán sikerül megtalálni azt a határt, ami a szépséget valójában meg tudja mutatni, és a nézőnek örömöt tud adni, akkor azt hiszem sikerült egy jó képet csinálni.

 

Utalt rá, hogy dolgozik egy reklám ügynökségben, illetve a hallgatók a Fővinform adásaiból is ismerhetik a hangját. Mit jelent az Ön számára a festészet, a digitális festészet, az ilyesfajta alkotás első sorban kikapcsolódás, vagy komolyabb elhivatottsággal is végzi ezt a munkát?

 

Tényleg, a hallgatók ismerhetik a hangomat a Fővinform adásaiból, hiszen annak idején - már több mint 30 éve - alapítottuk Rosta Mariannal együtt, illetve egy kis csapattal a Fővinformot. És hát hosszú út vezetett ahhoz, hogy eljutottunk odáig, hogy sok mással is foglalkozzunk. Én személyesen alapítottam egy reklám ügynökséget, és ott végzem a munkámat a mai napig. Hogyha valaki egy képet csinál, akkor azt azért csinálja, mert szeretetből teszi, örömét leli benne. Egyrészt nekem okoz örömet, de hogy ha már így alakult, hogy ilyen sikerem van ezekkel a képekkel, örömet okoz az, hogyha másnak is tetszik, és érzelmeket, gondolatokat válthat ki a nézőből.